Városunk nyomtatás nagyítás Elküldöm

Bezár
Cikk küldés
 
 

Várostörténet 2015. augusztus 28. | 14:07

 

 

Üdvözöljük Szarvason

Forrás: http://www.korostv.hu

Szarvas város története

 
A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város valamint környéke már az őskorban állandóan lakott terület volt. A város területén talált népvándorlás kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlékünk. Anonymus krónikája a települést „Szarvashalom” néven megemlíti. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László királyunk több rendeletét is „Szarvashalomról” keltezte.
 

A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.

 
A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a XVIII.század végén indulhatott meg. A 18.-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer Tessedik Sámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa első gazdasági (akkorin evén szorgalmatossági) iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet (jelenleg múzeumként funkcionál), valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, szabályos sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki.
 
 

A város fejlődésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentőstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenő, a várostörténet írója.

 

Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.

 

Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-ifejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott.

 

A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.

A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.

 


elérhetőségek

SZARVASI POLGÁRMESTERI HIVATAL

5540 Szarvas, Szabadság út 36.
Tel.: +36 66/311-122
Fax: +36 66/311-704
E-mail: hivatal@szarvas.eu

TITKÁRSÁG

Tel: +36 66/311-490
Fax: +36 66/210-063
E-mail: hivatal@szarvas.eu

KÖZTERÜLET-FELÜGYELET, TÉRFIGYELŐ SZOLGÁLAT

5540 Szarvas, Petőfi u. 12.
Tel.: +36 20/539-4929, +36 20/484-6690
E-mail: kozteruletfelugyelo@szarvas.eu

Sürgősségi orvosi ügyelet

Munkanapokon délután 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén és munkaszüneti napokon 0-24 óráig.

Az ügyelet helye: Szarvas, Vasút u. 46-48.
Telefon: 06-66/400-502

Ügyeletes gyógyszertár

Név: Szirony - Patika
Telefon: 66-313-543
Nyitvatartas: 2018 november 03. 13:00 órától 2018 november 10. 13:00 óráig
Cím: 5540 Szarvas Szabadság u. 23.

Ügyintézés


POLGÁRMESTER

Minden pénteken 8:00 - 12:00

JEGYZÕ

Minden kedden 8:00 - 12:00
KÖZTERÜLET-FELÜGYELŐ

Minden hét első munkanapján
8:00 - 10:00

HIVATAL

Hétfõ: 8:00 - 12:00
Kedd: 8:00 - 12:00
Szerda: 8:00 - 12:00, 13:00 - 18:00
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 8:00 - 12:00

KORMÁNYABLAK

Hétfõ: 7:00 - 17:00
Kedd: 8:00 - 12:00
Szerda: 8:00 - 12:00
Csütörtök: 8:00 - 18:00
Péntek: 8:00 - 12:00

ÁNTSZ

Hétfõtõl csütörtökig:
9:00 - 12:00, 13:00 - 16:00
Pénteken az ügyfélfogadás szünetel

Bannerek