A Szarvas és Vidéke Hetilap régebbi számai ide kattintva érhető el. 2010, 2020 évek.

2024-es év számai:

2023-es év számai:

2022-es év számai:

2021-es év számai:

Külső programmal nézhető:

Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 516/2013. (IX.19) sz. határozatában úgy döntött, hogy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. Tv. 3§ (1) és (2) bekezdése alapján létrehozza a Szarvasi Települési Értéktárat és a Szarvasi Települési Értéktár Bizottságot.

A nemzeti érték fogalmát a Törvény a következőképpen határozza meg: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során falhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék.

A helyi értékek szakterületenkénti kategóriái a következők:

• Agrár- és élelmiszergazgaság: borászat, mezőgazdasági termékek, élelmiszerek
• Egészség és életmód: népi gyógyászat, gyógynövények, gyógyszerek
• Épített környezet: tudatos építési munka eredménye
• Ipari és műszaki megoldások: kézműipar, kézművesség
• Kulturális környezet: tánc, zene, népművészet, műemlék, régészeti lelőhely
• Sport: szabadidő eltöltése, versenyszerű sport
• Természeti környezet: geomorfológiai képződmények, ökológiai rendszerek
• Turizmus és vendéglátás: turisztikai programok

Bárki javaslatot tehet a helyi természeti környezet, szellemi, anyagi és művészeti alkotások, hagyományok Települési Értéktárba való felvételére. A javaslattevő a benyújtani kívánt értéket az alábbi linken található formanyomtatványon adhatja be Szarvas Város Polgármesteréhez.

https://ertektar.bekesmegye.hu/dokumentumtar/

A Települési Értéktár Bizottság tagjai:

Kapcsolódó dokumentumok:

Kapcsolódó linkek:

Három szarvasi kinccsel gyarapodott a Békés Megyei Értéktár (Newjság)

Értéktár bizottsági ülés (Szarvasi Hét)

SZARVAS helyi különcélú menetrend szerinti autóbuszjáratok menetrendje

Az autóbuszjáratok 2021. június 15-től 2021. augusztus 31-ig terjedő időszakban KEDDI és PÉNTEKI napokon közlekednek.

Kapcsolódó dokumentumok:

Szarvasnak nyolc testvérvárosa van, három Erdélyben, kettő Szlovákiában, egy-egy pedig Finnországban, Kínában és Olaszországban.

A testvérvárosokkal szorosabb kapcsolat az 1989-es rendszerváltozás után alakult ki.

Romániában található települések:

Szlovákiában található települések:

Finnországban:

Keuruu http://www.keuruu.fi/

Kínában:

Wuxi http://wuxi.jiangsu.net/

Olaszországban:

Bucine http://www.comune.bucine.ar.it/

Sokszínű Európa - Testvérvárosi Találkozó

„Európai Unió Európa a Polgárokért Programjának támogatásával Szarvas városának testvértelepüléseinek találkozója, művészeti csoportjainak bemutatkozása, fotókiállítása és szellemi, kulturális örökségeinek bemutatása.

Szeptember 07.

Fotókiállítás megnyitója
A finnországi Keuru fotóinak tárlata
Helyszín: Tessedik Sámuel Múzeum

Szeptember 08.

10.00 – 13.30 Testvértelepülések művészeti csoportjainak bemutatkozása a Fesztiválsátorban.

Szeptember 08.

10.00– 12.00
Testvértelepüléseink kulturális és szellemi örökségeinek bemutatása
Helyszín: Szent István Egyetem AB-PK, Konferenciaterme
Szentegyháza, Szilágysomlyó, Barót, Malacky, Poprád, Bucine, Keuru, Wuxi városának bemutatkozása

11.30 – 12.00
Szvák András Pozsonyban élő, szarvasról elszármazott író könyvének bemutatója
Testvérvárosi Találkozó

Szarvas városa évek óta rendez testvérvárosi találkozókat, ahová meghívja a testvérvárosok vezetőit és művészeti csoportjait.

A találkozó során, minden résztvevő település számára lehetőség nyílt saját, egyedi szellemi kulturális örökségük bemutatására, előadásaik rámutattak az európai kultúra sokszínűségére, a közös európai kulturális örökség felfedezése növeli a résztvevők európai integráció melletti elkötelezettségét.

A találkozó a kulturális örökségvédelem hangsúlyozásának fontossága köré épült, a programok jelentős része ezt az irányvonalat követte. A résztvevők számára lehetőség nyílt egymás szellemi kulturális örökségének megismerésére, a különböző nemzeteket képviselő művészeti csoportok fellépése színesíti a programot.

A testvérvárosi találkozón lehetőség nyílt a delegációk számára egymás megismerésére, bemutatkoznak a testvérvárosok polgárainak civil és szakmai szervezetei.

A szabadprogramok keretében lehetőség adódott a Szarvas természeti, épített és kulturális örökségeinek felkeresésére és megismerésére is.

Szarvas város története

A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.

A város fejlődésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentőstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenő, a várostörténet írója.

Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.

1802-1829-ig Szarka György volt plébános. Az ő idején épült fel a mai templom 1808-1812 között és plébánia 1825-ben. A templomot és a plébániát a kegyuraság építtette, akinek képviselője akkor ifj. Bolza Péter volt. Ugyancsak ők hozták Olaszországból a főoltár Assisi Szent Klára képét.

Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-ifejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott.

A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.

A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus és újságíró, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.